Angry Bird sapi - próbaképp

Angry Bird-ös sapi - próbaképp készítettem, így elsőre igen kicsi méret lett, kb 40-45 cm-es fejkörfogatra való, közben kitapasztaltam hogy mitől angry bird ez a piros. Elsőre a fekete pupilláját nagyobbnak csináltam, de akkor a 6 éves lányom azt mondta, hogy ez nem angry bird, mert túl cuki. Hát persze - tág pupilla, "csizmás kandúr" effektus :) Így kisebb pupillákat csináltam neki inkább - rögtön angry lett :) Tollat is a feje búbjára először csak egyet akartam, de akkor azt mondja a lányom, az igazinak kettő van... nosza elő a telót a játékkal - nézzük meg... hát tényleg kettő :/, pedig már azt hittem kész vagyok, de akkor fussunk neki a másodiknak is, nem nagy idő... és végre kész. 56 gramm lett - 370 grammnál tartok...

Most nézem, hogy a következőn ami nagyobb lesz és a lányomé, azon picit alakítok majd a csőrén is...

Lusta szett Csongornak

Ma reggel varrtam fel az utolsó gombot:

A fonal még mindig a Kisautó a vateráról, Ágitól, ezzel elfogyott, mégpedig kicsivel a befejezés előtt, így a sapi homloka, megkötője és a kardigán gallérja egy másikból készült, de az még régebbi, mint a Kisautó. A blogomon bővebben írtam róla. 311 g, így már én is közelítem a két kilót, 1976 grammnál tartok.

apránként

Úgy tűnik, én vagyok a csapatban, aki 3-4 dekánként falja itt a fonalat, ellenben ti, többiek nagy és komoly pulcsikat meg ilyesmiket köttök-horgoltok. Én az ilyen nagyobb dolgokat rendszerint csak elkezdeni szoktam, befejezni a legritkább esetben. Na mindegy, ez biztos valami lelki cucc :)

Szóval vannak manósapik, kettő darab, három újszülött méretű és egy kb. egyévesnek való, egy másik háromhónaposnak, két félévesnek való, és ma csináltam még kettőt, egy fiú-egy lány alapon - az összesen mennyi is? Tizenegy, azaz súlyra nagyjából 40-45 deka körül lehet.

Amit meg külön említek, hogy az első saját fonású fonalból készült sapi is megvan, ez max 2-3 deka, de ez még vizes, muszáj volt kimosni belőle a festéket meg megvizsgálni, hogy mosásra hogy viselkedik.

Nem teszem ide az összes sapi képét - részben azért, mert nem is mindet fényképeztem még le, de a blogomon meg a meskán is - részben az eladottak között - láthatóak. Ami meg nem, az majd ezután lesz. De hát mit tegyek, jobban szeretek horgolni, mint fényképezni, képszerkeszteni és feltöltögetni.

Egyébként elégedett vagyok a fonalfalásommal - nem a mennyiség miatt, mert az nem olyan sok eddig, sőt, tkp nem is számolom -, hanem azért, mert egész más szemmel nézek így a fonalakra, és olyan színekben látok meg kombinálási lehetőséget, amelyeket korábban nem egymáshoz szántam. És így nagyon izgalmas eredmények születnek!