Megjöttem. Mázsa Viki vagyok, itt blogolok. Tizenhárom évesen kezdtem el kóstolgatni a kötést, anyukám csodálatosan kézimunkázik, de valahogy soha nem tudtam megtanulni tőle. Meg szerinte ügyetlen voltam. Aztán mostanában (huszonnyolc évesen) úgy gondoltam azért is megtanulom. Szerencsére a kézügyesség is megjött hozzá, anyukám azt mondta hogy tudott így megügyesedni a kezem. Hát, akartam.
Szóval pár hete újra kezdtem a kötést, megtanultam a horgolni is. Gyakorlom is szorgalmasan.
Ma reggel megmértem az összes fonalamat. Hát, őszintén szólva, nem tudom miért jelentkeztem a fonalfaló játékra. Még ha az összes fonalamat elkötném - anélkül, hogy nem vásárolok újat - akkor sem nyerhetném meg a vesenyt, ugyanis 4700 gramm fonal lapul a szekrényemben. Ez a többiekéhez képest kismiska. Csak én hittem azt, hogy rengeteg. Úgyhogy én még gyűjtögetek egy kicsit, persze azért rendszeresen beszámolok minden munkámról.
Már faltam is egy nagyon keveset, unokaöcsimnek horgoltam egy Kutyorgot, kb. 50 gramm az egész.
Az új kategóriákban még nyerhetsz! Ügyes vagy!!!
VálaszTörlésGyakorlat teszi a mestert :) :) :)
VálaszTörlésA kutyorg és a kisgazdája is csodaszép :)
Amikor ezt az egész játékot kitaláltam, én is kábé ekkora mennyiségű fonaltól akartam megszabadulni. És én is bődületesen soknak hittem. :) De sebaj, a lényeg, hogy fogyjon, aminek fogyni kell. Jó kézimunkázást!
VálaszTörlés